Research Article

The effect of tools on the biological word association performance of students with mild intellectual disabilities

Réka Mády 1 , Roland Hegedűs 2 *
More Detail
1 Eötvös Loránd University, Budapest, HUNGARY2 Eszterhazy Karoly Catholic University, Eger, HUNGARY* Corresponding Author
European Journal of Science and Mathematics Education, 14(3), July 2026, 413-426, https://doi.org/10.30935/scimath/18784
Published: 20 June 2026
OPEN ACCESS   41 Views   19 Downloads
Download Full Text (PDF)

ABSTRACT

In our research, we used the word association test to assess the biology knowledge of seventh-grade pupils with (N = 34) and without mild intellectual disabilities (N = 40) in the context of the use of tools. The use of the word association test is quite common among typically developing pupils, however, it is not yet widely used for pupils with mild intellectual disabilities. Furthermore, pupils with mild intellectual disabilities learn by using other tools, which may lead to different results. The first section of the research included a self-composed questionnaire, and this was followed by the word association test where the pupils had one minute to give answers to the stimulus words. For the analysis we used the SPSS statistical program and ANOVA. The results of the two groups of pupils were different because pupils with mild intellectual disabilities reported more misconceptions in the same amount of time (7.63 and 12.38). Furthermore, more frequent tool use by pupils with mild intellectual disabilities was correlated with the proportion of misconceptions (low used 11.47; high used 13.53; p = 0.004). In addition, the examination highlighted the different risk factors of using various tools in biology class.
Keywords: word association, biology, mild intellectual disabilities

CITATION (APA)

Mády, R., & Hegedűs, R. (2026). The effect of tools on the biological word association performance of students with mild intellectual disabilities. European Journal of Science and Mathematics Education, 14(3), 413-426. https://doi.org/10.30935/scimath/18784

REFERENCES

  1. Anil, D., & Ozer, Y. (2012). The effect of the aim and frequency of computer usage on student achievement according to PISA 2006. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 46, 5484-5488. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2012.06.462
  2. Armağan, F. Ö. (2015). Cognitive structures of elementary school students: What is science? European Journal of Physics Education, 6(2), 54-73. https://eric.ed.gov/?id=EJ1090629
  3. Arslan, A. (2023). Middle school students’ cognitive perceptions of cycles of matter and environmental problems: A word association test. International Journal of Contemporary Educational Research, 10(4), 946-966. https://doi.org/10.52380/ijcer.2023.10.4.565
  4. Bartal, O., & Kolacsek, S. (2021). Post-covid hatás az oktatásban [Post-covid effect in education]. Gradus, 8(3), 11-18. https://doi.org/10.47833/2021.3.ART.002
  5. Buda, A. (2017). Hatottak-e az IKT-eszközök a pedagógusok munkájára [Have ICT tools had an impact on teachers’ work]? Education, 26(2), 216-229. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.2.5
  6. Daru, K., & Tóth, Z. (2013). A szóasszociációs módszer alkalmazhatósága óvodások időjárással kapcsolatos tudásszerkezetének vizsgálatára [The applicability of the word association method to examine the structure of knowledge about weather in kindergartens]. In J. Bárdos, L. Kis-Tóth, & R. Racsko (Eds.), Új kutatások a neveléstudományokban 2013. Változó életformák, régi és új tanulási környezetek (pp. 37-48). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. https://real.mtak.hu/18397/1/Az%20%C3%A9nt%20k%C3%B6r%C3%BClvev%C5%91%20h%C3%A1l%C3%B3zatok.pdf
  7. Delen, E., & Bulut, O. (2011). The relationship between students’ exposure to technology and their achievement in science and math. Turkish Online Journal of Educational Technology, 10(3), 311-317. https://eric.ed.gov/?id=EJ945004
  8. Dikmenli, M., Cardak, O., & Kiray, S. A. (2011). Science student teachers’ ideas about the ‘gene’ concept. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 15, 2609-2613. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2011.04.155
  9. Eren, E., & Kurt, A. A. (2011). İlköğretim okul müdürlerinin teknoloji liderliği davranışları [Technology leadership behaviors of primary school principals]. Uşak Üniversitesi Sosyal Bilimler Dergisi, 4(2), 219-238. https://dergipark.org.tr/tr/pub/usaksosbil/article/232737
  10. Eskil, M., Ozgan, H., & Balkar, B. (2010). Students’ opinions on using classroom technology in science and technology lessons–A case study for Turkey (Kilis City). The Turkish Online Journal of Educational Technology, 9(1), 165-175. https://tojet.net/articles/v9i1/9119.pdf
  11. Fazekasné Fenyvesi, M., Papp, G., & Gál, Z. (2019). Tanulásban akadályozott (ezen belül enyhén értelmi fogyatékos) tanulók verbális munkamemóriájának mérése [Measuring verbal working memory in students with learning disabilities (including mild intellectual disabilities)]. Gyógypedagógiai Szemle, 47(3), 185-208. https://real-j.mtak.hu/21006/2/GySz_2019_47_3_.pdf
  12. Fekete, M. (2020). Digitális átállás–Az első hét tapasztalatai [Digital transition–Experiences of the first week]. Iskolakultúra, 30(9), 77-95. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.9.77
  13. Hegedűs, R. (2020). Kompetenciák-hátrányok-térségek. Avagy honnan s hogyan jutnak el a hátrányos helyzetűek a felsőoktatásba [Competencies-disadvantages-regions. Or where and how do disadvantaged people get into higher education]? Debreceni Egyetemi Kiadó. https://dupress.unideb.hu/hu/termek/kompetenciak-hatranyok-tersegek/
  14. Hegedűs, R. (2022). A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók eredményessége [The success of students with integration, learning and behavioral difficulties]. Educatio, 31(1), 113-122. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.9
  15. Hegedűs, R. (2023a). Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának területi és statisztikai elemzése [Regional and statistical analysis of the number of children and students with special educational needs]. Educatio, 32(2), 228-246. https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.4
  16. Hegedűs, R. (2023b). Tanulásban akadályozottak fenntarthatóságra nevelése a kerettanterv tükrében [Educating people with learning disabilities for sustainability in the light of the framework curriculum]. In E. Kovács (Ed.), Pedagógiai és módszertani tanulmányok, módszerek a fenntarthatóság jegyében (pp. 191-200). Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. https://doi.org/10.46403/Modszerekafenntarthatosagjegyeben.2023.185
  17. Juhász, E., & Márkus, E. (1999). Természettudományos tévképzetek iskolai vizsgálata [Examining scientific misconceptions in schools]. Iskolakultúra, 9(10), 97-103. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19155/18945
  18. Juhos, Á., & Hegedűs, R. (2023). Enyhe értelmi fogyatékos és többségi tanulók 2012-es és 2020-as természettudományos (5-6. osztály) tanterveinek összehasonlítása [Comparison of the 2012 and 2020 science curricula (grades 5-6) for students with mild intellectual disabilities and students without disabilities]. GeoMetodika, 7(3), 23-36. https://doi.org/10.26888/GEOMET.2023.7.3.2
  19. Kádár, A., & Farsang, A. (2019). Általános iskolai és középiskolás diákok lemeztektonikai tévképzetei egy kvalitatív, keresztmetszeti vizsgálat tükrében [Plate tectonics misconceptions of elementary and secondary school students in the light of a qualitative, cross-sectional study]. Magyar Pedagógia, 119(1), 19-52. https://doi.org/10.17670/MPed.2019.1.19
  20. Karakoyun, F., & Yapici, I. Ü. (2016). Use of digital storytelling in biology teaching. Universal Journal of Educational Research, 4(4), 895-903. https://doi.org/10.13189/ujer.2016.040427
  21. Karma, Wangdi, P., & Dorji, M. (2024). Effectiveness of information communication, and technology (ICT) tools in teaching mixture in grade seven science in one of the schools in Bhutan. International Journal of Multidisciplinary Research and Growth Evaluation, 4(6), 305-310. https://doi.org/10.54660/.IJMRGE.2023.4.6.305-310
  22. Korom, E. (1997). Naiv elméletek és tévképzetek a természettudományos fogalmak tanulásákor [Naive theories and misconceptions in learning scientific concepts]. Magyar Pedagógia, 97(1), 19-40. https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/511/497
  23. Korom, E. (2002). Az iskolai tudás és a hétköznapi tapasztalat ellentmondásai [Contradictions between school knowledge and everyday experience]. In B. Csapó (Ed.), Az iskolai tudás (pp. 149-176). Osiris Kiadó. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/11931/1/CsBeno_Iskolai_tudas_2002.pdf
  24. Kostova, Z., & Radoynovska, B. (2008). Word association test for studying conceptual structures of teachers and students. Bulgarian Journal of Science and Education Policy, 2(2), 209-231. http://bjsep.org/getfile.php?id=20
  25. Kurt, H., Ekici, G., Aktaş, M., & Aksu, Ö. (2013). Determining biology student teachers’ cognitive structure on the concept of “diffusion” through the free word-association test and the drawing-writing technique. International Education Studies, 6(9), 187-206. https://doi.org/10.5539/ies.v6n9p187
  26. Langoi, S., & Deogratias, E. (2024). Investigation of teachers’ competency on using ICT for teaching and learning mathematics and science subjects in Tanzanian secondary schools. International Online Journal of Education and Teaching, 11(3), 619-632. https://www.iojet.org/index.php/IOJET/article/view/2055
  27. Ledbetter, C. E. (1993). Qualitative comparison of students’ constructions of science. Science Education, 77, 611-624. https://doi.org/10.1002/sce.3730770605
  28. Macher, M. (2016). Szóaktiválási és szótanulási folyamatok működése tanulásban akadályozott gyermekeknél [Functioning of word activation and word learning processes in children with learning disabilities]. Gyógypedagógiai Szemle, 44(4), 257-269. https://epa.oszk.hu/03000/03047/00073/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2016_04_257-269.pdf
  29. Mády, R., & Hegedűs, R. (2023). Hogyan befolyásolja a biológiával kapcsolatos tévképzeteket a tantárgyi eredményesség és az eszközhasználat?–Tévképzetek vizsgálata a tanulásban akadályozott és a tipikus fejlődésmenetű tanulók körében [How do subject achievement and tool use influence misconceptions about biology?–Examining misconceptions among students with learning disabilities and typically developing students]. Gyógypedagógiai Szemle, 51(4), 305-324. https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.4.2
  30. Malmos, E. (2014). A biológia-tankönyv szerepe a tévképzetek kialakulásában [The role of biology textbooks in the development of misconceptions]. A Biológia Tanítása-Módszertani Folyóirat, 14(1), 31-35. https://www.mozaik.info.hu/Homepage/pdf/folyoirat/A_biologia_tanitasa_2014-1.pdf
  31. Malmos, E., & Revákné Markóczi, I. (2015). Biológia fogalmakhoz kapcsolódó tévképzetek vizsgálata szóasszociációs módszerrel [Examining misconceptions related to biology concepts using the word association method]. Iskolakultúra, 25(5-6), 190-199. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21662
  32. Mesterházi, Z., & Szekeres, Á. (Eds.). (2019). A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése [School education of children with learning difficulties]. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. https://eltebook.hu/mesterhazi-zsuzsa-szekeres-agota-a-nehezen-tanulo-gyermekek-iskolai-nevelese?srsltid=AfmBOorrTo7oPwNX2haXPLFngzcZ5Yeq3xMP-U9C9FV00714X5FSXD3R
  33. Mező, K. (2023). A történelem tanításának módszerei tanulásban akadályozott tanulókat (is) nevelő iskolákban [Methods of teaching history in schools that also educate students with learning disabilities]. Lélektan és Hadviselés, 5(2), 43-59. https://doi.org/10.35404/LH.2023.2.43
  34. Mező, K., & Mező, F. (2022). Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók létszámának alakulása a 2009/2010. és a 2019/2020 [The number of children and students with special educational needs in 2009/2010 and 2019/2020]. Különleges Bánásmód, 8(3), 19-29. https://doi.org/10.18458/KB.2022.3.19
  35. Ollé, J., & Csekő, K. (2004). Differenciált online tanulási környezet hatékonyság-vizsgálata [Testing the effectiveness of a differentiated online learning environment]. Iskolakultúra, 14(12), 80-89. http://real.mtak.hu/60241/1/EPA00011_iskolakultura_2004_12_080-089.pdf
  36. Özarslan, M., & Çetin, G. (2018). Biology students’ cognitive structures about basic components of living organisms. Science Education International, 29(2), 62-74. https://doi.org/10.33828/sei.v29.i2.1
  37. Rottmayer, J. (2006). Ajánlások a tanulásban akadályozott gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez [Recommendations for the competency-based development of children and students with learning disabilities]. SuliNova Közoktatás-Fejlesztési és Pedagógus-Továbbképzési Kht. https://www.kooperativ.hu/szovegertes/ajanlasok/szovegertes-10.pdf
  38. Sója-Gajdos, G., & Tóth, Z. (2017). Általános iskolai és gimnáziumi tanulók levegőszennyezéssel kapcsolatos tudásszerkezetének vizsgálata szóasszociációs módszerrel [Examining the knowledge structure of elementary and high school students about air pollution using the word association method]. Magyar Kémikusok Lapja, 72(2), 44-49. http://epa.oszk.hu/03000/03005/00013/pdf/EPA03005_MKL_2017_02_044-049.pdf
  39. Soyikwa, L., & Boateng, S. (2024). Teaching physical sciences in South African rural high schools: Learner and teacher views about the challenges. Issues in Educational Research, 34(4), 1573-1595. http://www.iier.org.au/iier34/soyikwa.pdf
  40. Spiezia, V. (2011). Does computer use increase educational achievements? Student-level evidence from PISA. OECD Journal: Economic Studies, 2010, 1-22. https://doi.org/10.1787/eco_studies-2010-5km33scwlvkf
  41. Szabó, D. F. (2016). Tanulásban akadályozott és többségi tanulók induktív gondolkodása fejlettségének összevetése a Rasch-modell felhasználásával [Comparing the development of inductive thinking between students with learning disabilities and those without using the Rasch model]. Gyógypedagógiai Szemle, 46(4), 270-292. https://epa.oszk.hu/03000/03047/00073/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2016_04_270-292.pdf
  42. Tóth, E., Molnár, G., & Csapó, B. (2011). Az iskolák IKT-felszereltsége–Helyzetkép országos reprezentatív minta alapján [ICT equipment of schools–Situation based on a nationally representative sample]. Iskolakultúra, 21(10-11), 124-137. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21201
  43. Vágó-Kürti, A., & Virányi, A. (2023). IKT eszközök a gyógypedagógia szolgálatában–A tanulást segítő technológiák használatának nemzetközi gyakorlata tanulásban akadályozott gyermekek oktatásában–Szisztematikus szakirodalmi áttekintés [ICT tools in the service of special education–International practice of using learning assistive technologies in the education of children with learning disabilities–Systematic literature review]. Gyógypedagógiai Szemle, 51(2), 143-158. https://doi.org/10.52092/gyosze.
  44. 2023.2.1
  45. Végh, V., & Pusztafalvi, H. (2019). Középiskolás diákok nézetei a biológiaórákon alkalmazott interaktív tábla használatról [High school students’ views on the use of interactive whiteboards in biology classes]. Iskolakultúra, 29(11), 78-94. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/32872
  46. Vincze, A. (2018). Az IKT és az oktatási egyenlőtlenségek összefüggései [The relationship between ICT and educational inequalities]. Magyar Tudomány, 179(11), 1725-1736. https://mersz.hu/dokumentum/matud__359/
  47. Wang, H.-H., Swanson, E., & Vaughn, S. (2023). Understanding the role of academic vocabulary in content acquisition for middle school students with and without disabilities. The Journal of Special Education, 57(1), 3-12. https://doi.org/10.1177/00224669221097944
  48. Yilmaz, E. (2019). Cognitive structure determination of prospective science teacher via word association test. Asian Journal of Education and Training, 5(3), 422-428. https://doi.org/10.20448/journal.522.2019.53.422.428
  49. Zentai, G., Fazekasné Fenyvesi, M., & Józsa, K. (2013). Tanulásban akadályozott és többségi gyermekek rendszerező képességének fejlődése [Development of the organizing ability of children with learning disabilities and those in the general population]. Iskolakultúra, 13(11), 131-145. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21449